Fogalomtár

Üdv. a fogalomtárunkban. Ezzel szeretnénk megkönnyíteni a blog használatát.
A fogalmak abc sorrendben találhatóak meg. Minden itt szereplő fogalmat felhasználtunk a bejegyzéseink egyikében.


Abszolutizmus: az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer. Leggyakoribb formája az abszolút monarchia.

Amnesztia: görög eredetű szó, jelentése közbocsánat, büntetés elengedése, kegyelem.

Arisztokrácia: nagybirtokos főnemesség, a nemesi osztály leggazdagabb és legnagyobb hatalmú rétege.

Áprilisi törvények: 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd király, az utolsó reformországgyűlés által meghozott törvényeket foglalja magába.

Cenzusos választójog: a választójog valamilyen feltételhez kötése. Legmeghatározóbb a vagyoni cenzus volt a 19. században.

Cenzúra: latin eredetű szó, eredetileg az írásművek felülvizsgálata megjelenés előtt. A Habsburg királyok éltek a cenzúrázás folyamatával, ezzel ellenőrizve, mi az, ami megjelenhet a nagyközönség előtt és mi az, ami nem.

Dalmácia, Horvátország, Szlavónia: a Magyar Királyság, Habsburg Birodalom, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia részei 1920-ig.

Demokrácia: népuralom, egyenjogúság. Olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül.

Despotizmus: zsarnokság, önkényuralom. Az uralkodó istenként való tisztelése.

Diéta: Az országgyűlés régies, latin eredetű elnevezése.

Disszidens: eltérő nézetű, a közösségtől különváló.

Erdélyi fejedelem: a török hódítással három részre szakadt ország keleti felének, Erdélynek a választott uralkodója, az első a címen János Zsigmond (1540-1571).

Felvilágosult abszolutizmus: polgári jellegű reformokat bevezető kormányzati rendszer a hatalom megváltoztatása nélkül. Általában félperiférián levő országokban alakult ki. Főbb képviselői: Mária Terézia (Habsburg Birodalom), II. Frigyes (Poroszország) és Nagy Katalin (Oroszország).

Francia forradalom: kezdete 1789. július 14., a Bastille elfoglalása.  Megbukik az abszolutista rendszer Franciaországban, kikiáltják a köztársaságot. Az egész forradalom végül Napóleon hatalomra kerülésével, majd bukásával ér véget.

Hétéves háború: 1756-1763, a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa, Sziléziáért robbant ki Poroszország és a Habsburg Birodalom között. Szilézia végül porosz kézen maradt.

Hymnus: 1823. január 22.; Kölcsey Ferenc költeménye, amely Erkel Ferenc megzenésítésével a nemzeti himnuszunk lett.

Integrálódik: Beolvad, beilleszkedik, beépül, asszimilálódik.

Interregnum: latin eredetű szó, törvényes uralkodó nélküli időszak, például egy uralkodó halála és az utódjának kinevezése között. Általában zavaros, átmeneti állapot.

Jakobinusok: a francia forradalom legjelentősebb politikai irányzata, 1793-ban hatalomra jutva 1794-ig diktatórikusan irányítják Franciaországot, terrorban tartva a népet.

Jobbágy: feudalista viszonyok között a földesurat szolgáló paraszti réteg tagja.

Karlócai béke: 1699, lezárja a Magyar Királyság területén folyó, a törököket kiűzi háborús időszakot.

Káptalan: kanonokok testülete egy katolikus egyházmegyében.

Konföderáció: szövetség. Független államok olyan csoportja, melyet egy szerződés hoz létre.

Konzervatív: a konzervativizmus egy eszmerendszer, lényege az értékek, hagyományok megőrzése. Elutasítja a forradalmi változásokat.

Koronázó országgyűlés: új uralkodó megkoronázása előtt hívják össze, hogy a rendek beleegyezését megnyerjék.

Közteherviselés: a nemesi adómentesség eltörlése.

Kuruc: a Habsburg hatalommal szembenálló Magyarországi fegyveres. A kurucok az osztrák sereg tagjait gúnyosan labancoknak nevezték.

Lengyel légiók: lengyel katonai csapatok, később a magyar 1848-1849-es szabadságharcba is érkeztek segítő légiók.

Liberális: a liberalizmus, másnéven szabadelvűség egy eszmerendszer, ami a személyes szabadágon és a törvény előtti egyenlőségen alapul.

Megvétóz: megakadályozza valamely testületben, hogy egy többségi határozatot elfogadjanak, érvényre, jogerőre emeljenek.

Nacionalista: a nacionalizmus politikai nézetrendszer; nemzetek kialakulásának, nemzetté válás folyamatának ideológiája. Jellemzői a nemzeti öntudat, nemzeti nyelv előtérbe helyezése.

Nagy szejm: Lengyelország 1788–1792 között működő, korszakos jelentőségű országgyűlése, diétája. Fő célja az állam szuverenitásának visszaállítása, az ország politikai és gazdasági helyzetének polgári reformokkal való megerősítése volt.

Napóleoni háborúk: globális konfliktusok sorozata, főként Európában, 1799 és 1815 között. A nevét Bonaparte Napóleonról, Franciaország uralkodójáról kapta.

Nádor: latinul palatinus, a király után a legnagyobb országos méltóság Magyarországon Szent Istvántól 1848-ig. A király helyettese.

Nemesi felkelés: latinul insurrectio, a magyar nemesek hadba hívása a király által. A nemesi kiváltságokért – például az adómentességért – cserébe a nemességnek kötelező volt hadba vonulni háború esetén.

Népképviseleti országgyűlés: szélesebb körű választójog bevezetésével már nem csak a nemesi származásúak vehettek részt az országgyűlésben. Az első magyar népképviseleti országgyűlés 1848-ban volt.

Országgyűlés: Törvényhozó testület. Az első ismert magyar országgyűlés 1057-ben volt, Székesfehérvárott.

Országgyűlési Tudósítások: Kossuth Lajos folyóirata, először a magyar történelemben a külvilág is tudomást szerezhetett egyidőben az országgyűléssel arról, hogy mi is történik ott éppen. Kossuthék sajátkezűleg másolták a cikkeket.

Országos Széchényi Könyvtár: Magyarország nemzeti könyvtára, 1802-es alapításától a mai napig.

Osztrák örökösödési háború: 1740-1748, Poroszország és a Habsburg Birodalom között tört ki, mikor a porosz uralkodó bevonult Sziléziába. A terület a háború lezárásával is porosz kézen maradt.

Ónodi országgyűlés: 1707-ben megtartott kuruc országgyűlés, a Rákóczi szabadságharc egyik csúcspontja. Törvénybe iktatták a Habsburg-ház trónfosztását.

Örökváltság: a jobbágyfelszabadítás egy formája. Az önkéntes örökváltság szerint a jobbágy maga dönthet róla, szeretné -e megfizetni és ezzel megszerezni a földjének tulajdonjogát. A kötelező örökváltság minden jobbágyok egyaránt fölszabadít (1848-ban elfogadják).

Pannonhalmi főapát: A Pannonhalmi Bencés Főapátság (máig fennáll) vezetője.

Parlament: az országgyűlés szinonimája. Szokták a magyar Országházat is Parlamentnek nevezni.

Pesti Hírlap: 1841-1849 között kiadott folyóirat, szerkesztője Kossuth Lajos.

Rákóczi szabadságharc: 1703-1711, II. Rákóczi Ferencről elnevezett szabadságharc, a Habsburgok ellen. Végül a szatmári békével zárult.

Rzeczpospolita: lengyel kifejezés, nemesi köztársaság. A latin res publica kifejezés tükörfordítása: rzecz 'dolog' és pospolita 'közös' szavakból.

Szabad királyi város: a király alá tartozó városok a középkortól kezdve. Kiváltságokkal rendelkeztek.

Szejm: A lengyel országgyűlés neve. 1493-tól a szejm volt a legfőbb törvényhozó testület az országban.

Szent Liga: 1684-ben jött létre a pápa kezdeményezésére, célja a törökök kiűzése Európából és így Magyarországról is.

Szuverén organizmus: szuverén = független, önálló.
                                     organizmus = szervezet, rendszer.

Szuverenitás: Egy államnak más államoktól és nemzetközi szervezetektől való teljes függetlensége, és az állam saját területe felett kiterjedő gyakorolt fő hatalma.

Temesköz: a Maros, Tisza és Duna folyók által határolt terület, végül az 1718-as békével szabadul fel a török uralom alól.

Tizenkét pont: az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Megszövegezői Irinyi József és Jókai Mór.

Tízek Társasága: fiatal írók csoportja az 1840-es években. Pesten, a Pilvax-kávéházban gyűltek össze. Tagjai voltak Petőfi Sándor és Jókai Mór is.

Tordai országgyűlés: Tordán több országgyűlést is tartottak. 1568-ban itt hirdették ki a vallásszabadságot Európában elsőként.

Török uralom Magyarországon: az 1526-os mohácsi vésztől kezdve a törökök betörtek Magyarországra, és nemsokára a három részre szakadt ország egyik fele Török Hódoltság néven az Oszmán Birodalomhoz tartozott. A törököket véglegesen csak Szent Liga tudta kiűzni az országból a 17. század végén.

Vármegye: a magyar közigazgatás alapvető területi egysége 1000-1949 között.

Veni Sancte: latin, jelentése ’Jöjj, Szentlélek’, pünkösdi szekvencia. Egyházi iskolákban a tanévnyitó keretein belül tartanak Veni Sancte szentmisét.

Vitam et sanguinem: latin, a teljes mondat: Vitam et sanguinem pro rege nostro. Jelentése 'életünket és vérünket királyunkért'. A magyar rendek válasza Mária Terézia kérésére.