Bemutatkozás

Kedves Olvasóink!

Azért hoztuk létre ezt a blogot, hogy a 18-21. századi lengyel, magyar országgyűlések működéséről, fejlődéséről, átalakulásáról képet adjunk a fiataloknak, egy olyan témában, amivel a középiskolai tanulmányaik során nem feltétlenül találkozhatnak. Célunk, hogy objektíven, az ifjúság számára is érthetően, képekkel, magyarázatokkal mutassuk be az adott országok eseménytörténetét alakító politikai hátteret. Ezt segítve fogalomgyűjteményt is készítünk majd.

De kik is vagyunk mi? 

Három tanárjelölt, akik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanulnak már harmadik éve történelmet – többek között. Név szerint két Eszterből meg egy Ajnából áll a csapatunk, és egy féléven át tartó feladatunk blogot készíteni, aminek a témája az országgyűlések. Sok gondolkodás és megbeszélés után jutottunk el a végső tervhez, amiről lejjebb olvashattok. Mint említettük, pár év múlva visszakerülünk a közoktatásba, de nem ám az iskolapadba, hanem pont szembe, a tanári asztal mögé. Mivel mindhárman tanárként szeretnénk dolgozni, egyértelmű volt, hogy a blogot is középiskolásoknak érthető nyelvezettel írjuk meg, úgy, hogy olvasás közben nemhogy csökkenjen, hanem még nőjön is a blog használóinak érdeklődése. Hiszen mi is csak pár éve kerültünk ki abból a bizonyos iskolapadból, és még emlékszünk a középiskolások nehéz életére.

Miről is lesz szó? 

Arról már biztosan olvashattatok a történelemkönyvekben, hogyan is alakult Lengyelország helyzete a tárgyalt korszakunkban, például az ország felosztásáról, a függetlenségük elvesztéséről és a lengyel nép elnyomásáról, de arról biztosan nem hallottatok, hogy ez hogyan hatott a politikai életre és mennyiben befolyásolta az országgyűlés működését. Mindemellett a 18-21. századi magyar parlament működéséről, törvényalkotásáról, politikai életéről is szeretnénk egy rövid áttekintést adni, hiszen ez rendkívül fontos alapját képezi későbbi történelmünknek.

Következő bejegyzésünkben a fentebb említettek alapján fogunk haladni. Joggal feltehetjük a kérdést, hogy vajon maradt-e valami a „nagy” lengyel országgyűlésből, és ha igen akkor mi?  Erre próbálunk választ adni. Első ízben górcső alá vesszük a szuverenitását* vesztett Lengyelország részeinek politikai lehetőségeit, különbözőségeit, kitérünk arra, hogy kik, milyen mértékben szólhattak bele ebbe a hatalmi játszmába. Ezek után a magyar oldalt is szemügyre vesszük, de ahhoz, hogy az országgyűlés* 18. századi történetét értelmezni tudjuk, először is azt a politikai keretet kell megismernünk, amelyet a kései rendiség határozott meg. Ezt követően kerülhet sor a fontosabb diéták* bemutatására. Érdekességképpen pedig néhány politikai szereplő tevékenységét is feltárjuk előttetek. 

Lezárásként megvizsgáljuk, hogyan is hatottak ezek a "döntések", folyamatok a mai kor politikájára az adott országokban. Milyen a lengyel szejm* napjainkban, mivel foglalkozik, meddig terjed ki a hatásköre és ehhez viszonyítva miben tér el a magyar parlament ettől. 

Hamarosan jelentkezünk egy újabb bejegyzéssel, addig is tekintsétek meg a következő ráhangoló videonkat.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=stEuQamTLXw&t=15s

(szerkesztve)

Fogalomtár

Üdv. a fogalomtárunkban. Ezzel szeretnénk megkönnyíteni a blog használatát.
A fogalmak abc sorrendben találhatóak meg. Minden itt szereplő fogalmat felhasználtunk a bejegyzéseink egyikében.


Abszolutizmus: az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer. Leggyakoribb formája az abszolút monarchia.

Amnesztia: görög eredetű szó, jelentése közbocsánat, büntetés elengedése, kegyelem.

Arisztokrácia: nagybirtokos főnemesség, a nemesi osztály leggazdagabb és legnagyobb hatalmú rétege.

Áprilisi törvények: 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd király, az utolsó reformországgyűlés által meghozott törvényeket foglalja magába.

Cenzusos választójog: a választójog valamilyen feltételhez kötése. Legmeghatározóbb a vagyoni cenzus volt a 19. században.

Cenzúra: latin eredetű szó, eredetileg az írásművek felülvizsgálata megjelenés előtt. A Habsburg királyok éltek a cenzúrázás folyamatával, ezzel ellenőrizve, mi az, ami megjelenhet a nagyközönség előtt és mi az, ami nem.

Dalmácia, Horvátország, Szlavónia: a Magyar Királyság, Habsburg Birodalom, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia részei 1920-ig.

Demokrácia: népuralom, egyenjogúság. Olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül.

Despotizmus: zsarnokság, önkényuralom. Az uralkodó istenként való tisztelése.

Diéta: Az országgyűlés régies, latin eredetű elnevezése.

Disszidens: eltérő nézetű, a közösségtől különváló.

Erdélyi fejedelem: a török hódítással három részre szakadt ország keleti felének, Erdélynek a választott uralkodója, az első a címen János Zsigmond (1540-1571).

Felvilágosult abszolutizmus: polgári jellegű reformokat bevezető kormányzati rendszer a hatalom megváltoztatása nélkül. Általában félperiférián levő országokban alakult ki. Főbb képviselői: Mária Terézia (Habsburg Birodalom), II. Frigyes (Poroszország) és Nagy Katalin (Oroszország).

Francia forradalom: kezdete 1789. július 14., a Bastille elfoglalása.  Megbukik az abszolutista rendszer Franciaországban, kikiáltják a köztársaságot. Az egész forradalom végül Napóleon hatalomra kerülésével, majd bukásával ér véget.

Hétéves háború: 1756-1763, a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa, Sziléziáért robbant ki Poroszország és a Habsburg Birodalom között. Szilézia végül porosz kézen maradt.

Hymnus: 1823. január 22.; Kölcsey Ferenc költeménye, amely Erkel Ferenc megzenésítésével a nemzeti himnuszunk lett.

Integrálódik: Beolvad, beilleszkedik, beépül, asszimilálódik.

Interregnum: latin eredetű szó, törvényes uralkodó nélküli időszak, például egy uralkodó halála és az utódjának kinevezése között. Általában zavaros, átmeneti állapot.

Jakobinusok: a francia forradalom legjelentősebb politikai irányzata, 1793-ban hatalomra jutva 1794-ig diktatórikusan irányítják Franciaországot, terrorban tartva a népet.

Jobbágy: feudalista viszonyok között a földesurat szolgáló paraszti réteg tagja.

Karlócai béke: 1699, lezárja a Magyar Királyság területén folyó, a törököket kiűzi háborús időszakot.

Káptalan: kanonokok testülete egy katolikus egyházmegyében.

Konföderáció: szövetség. Független államok olyan csoportja, melyet egy szerződés hoz létre.

Konzervatív: a konzervativizmus egy eszmerendszer, lényege az értékek, hagyományok megőrzése. Elutasítja a forradalmi változásokat.

Koronázó országgyűlés: új uralkodó megkoronázása előtt hívják össze, hogy a rendek beleegyezését megnyerjék.

Közteherviselés: a nemesi adómentesség eltörlése.

Kuruc: a Habsburg hatalommal szembenálló Magyarországi fegyveres. A kurucok az osztrák sereg tagjait gúnyosan labancoknak nevezték.

Lengyel légiók: lengyel katonai csapatok, később a magyar 1848-1849-es szabadságharcba is érkeztek segítő légiók.

Liberális: a liberalizmus, másnéven szabadelvűség egy eszmerendszer, ami a személyes szabadágon és a törvény előtti egyenlőségen alapul.

Megvétóz: megakadályozza valamely testületben, hogy egy többségi határozatot elfogadjanak, érvényre, jogerőre emeljenek.

Nacionalista: a nacionalizmus politikai nézetrendszer; nemzetek kialakulásának, nemzetté válás folyamatának ideológiája. Jellemzői a nemzeti öntudat, nemzeti nyelv előtérbe helyezése.

Nagy szejm: Lengyelország 1788–1792 között működő, korszakos jelentőségű országgyűlése, diétája. Fő célja az állam szuverenitásának visszaállítása, az ország politikai és gazdasági helyzetének polgári reformokkal való megerősítése volt.

Napóleoni háborúk: globális konfliktusok sorozata, főként Európában, 1799 és 1815 között. A nevét Bonaparte Napóleonról, Franciaország uralkodójáról kapta.

Nádor: latinul palatinus, a király után a legnagyobb országos méltóság Magyarországon Szent Istvántól 1848-ig. A király helyettese.

Nemesi felkelés: latinul insurrectio, a magyar nemesek hadba hívása a király által. A nemesi kiváltságokért – például az adómentességért – cserébe a nemességnek kötelező volt hadba vonulni háború esetén.

Népképviseleti országgyűlés: szélesebb körű választójog bevezetésével már nem csak a nemesi származásúak vehettek részt az országgyűlésben. Az első magyar népképviseleti országgyűlés 1848-ban volt.

Országgyűlés: Törvényhozó testület. Az első ismert magyar országgyűlés 1057-ben volt, Székesfehérvárott.

Országgyűlési Tudósítások: Kossuth Lajos folyóirata, először a magyar történelemben a külvilág is tudomást szerezhetett egyidőben az országgyűléssel arról, hogy mi is történik ott éppen. Kossuthék sajátkezűleg másolták a cikkeket.

Országos Széchényi Könyvtár: Magyarország nemzeti könyvtára, 1802-es alapításától a mai napig.

Osztrák örökösödési háború: 1740-1748, Poroszország és a Habsburg Birodalom között tört ki, mikor a porosz uralkodó bevonult Sziléziába. A terület a háború lezárásával is porosz kézen maradt.

Ónodi országgyűlés: 1707-ben megtartott kuruc országgyűlés, a Rákóczi szabadságharc egyik csúcspontja. Törvénybe iktatták a Habsburg-ház trónfosztását.

Örökváltság: a jobbágyfelszabadítás egy formája. Az önkéntes örökváltság szerint a jobbágy maga dönthet róla, szeretné -e megfizetni és ezzel megszerezni a földjének tulajdonjogát. A kötelező örökváltság minden jobbágyok egyaránt fölszabadít (1848-ban elfogadják).

Pannonhalmi főapát: A Pannonhalmi Bencés Főapátság (máig fennáll) vezetője.

Parlament: az országgyűlés szinonimája. Szokták a magyar Országházat is Parlamentnek nevezni.

Pesti Hírlap: 1841-1849 között kiadott folyóirat, szerkesztője Kossuth Lajos.

Rákóczi szabadságharc: 1703-1711, II. Rákóczi Ferencről elnevezett szabadságharc, a Habsburgok ellen. Végül a szatmári békével zárult.

Rzeczpospolita: lengyel kifejezés, nemesi köztársaság. A latin res publica kifejezés tükörfordítása: rzecz 'dolog' és pospolita 'közös' szavakból.

Szabad királyi város: a király alá tartozó városok a középkortól kezdve. Kiváltságokkal rendelkeztek.

Szejm: A lengyel országgyűlés neve. 1493-tól a szejm volt a legfőbb törvényhozó testület az országban.

Szent Liga: 1684-ben jött létre a pápa kezdeményezésére, célja a törökök kiűzése Európából és így Magyarországról is.

Szuverén organizmus: szuverén = független, önálló.
                                     organizmus = szervezet, rendszer.

Szuverenitás: Egy államnak más államoktól és nemzetközi szervezetektől való teljes függetlensége, és az állam saját területe felett kiterjedő gyakorolt fő hatalma.

Temesköz: a Maros, Tisza és Duna folyók által határolt terület, végül az 1718-as békével szabadul fel a török uralom alól.

Tizenkét pont: az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Megszövegezői Irinyi József és Jókai Mór.

Tízek Társasága: fiatal írók csoportja az 1840-es években. Pesten, a Pilvax-kávéházban gyűltek össze. Tagjai voltak Petőfi Sándor és Jókai Mór is.

Tordai országgyűlés: Tordán több országgyűlést is tartottak. 1568-ban itt hirdették ki a vallásszabadságot Európában elsőként.

Török uralom Magyarországon: az 1526-os mohácsi vésztől kezdve a törökök betörtek Magyarországra, és nemsokára a három részre szakadt ország egyik fele Török Hódoltság néven az Oszmán Birodalomhoz tartozott. A törököket véglegesen csak Szent Liga tudta kiűzni az országból a 17. század végén.

Vármegye: a magyar közigazgatás alapvető területi egysége 1000-1949 között.

Veni Sancte: latin, jelentése ’Jöjj, Szentlélek’, pünkösdi szekvencia. Egyházi iskolákban a tanévnyitó keretein belül tartanak Veni Sancte szentmisét.

Vitam et sanguinem: latin, a teljes mondat: Vitam et sanguinem pro rege nostro. Jelentése 'életünket és vérünket királyunkért'. A magyar rendek válasza Mária Terézia kérésére.